január 10, 2018

2017 kedvencei - zene és sorozat

Már-már hagyománynak számít, hogy az év végeztével összeszedem a meghatározó élményeimet, könyvek, zene és filmek terén. Utóbbit illetően nem sokszor ültem be moziba, és nem sok minden maradt meg ebből az évből. Egy kiemelkedőt tudnék mondani, a Testről és lélekről-t, ami tényleg megérdemli, hogy ilyen felkapott és díjazott legyen. Már korábban írtam róla, úgyhogy nem ismételném magam. Új sorozatot kettőt kezdtem el nézni idén, a Skam-ot, amire elég hamar rákattantam, utoljára a Skins volt hasonló élmény. Stílusban nekem hasonló, ugyanúgy érdekes karakterekkel dolgozik a sorozat. Tetszett még a szereplők öltözködési stílusa, a szép képek az egyes helyszínekről és a soundtrack. Olyan bátran és pimaszul választottak néha zenét, hogy az odaillőség magas szintje miatt egyszerűen nevetni kellett. Ami egyébként is jellemző volt a sorozatra, de a szórakoztató részek mellett az érzelmek is erősen jelen voltak. Emellett még mindig a Lucifer az aktuális befutó, a harmadik évad is hozza a megszokott színvonalat. 
Nagy várakozás övezte részemről a 13 okom volt-ot, mivel bár régen, de olvastam a könyvet, és nagyon tetszett. Érzelmileg kifacsart a rendesen a sorozat, sírtam, néha mosolyogtam az édes főszereplő páros miatt, szerintem nagyon jó adaptáció, és bár változtattak pár dolgon, a hangulatot és a történet lényegét jól megragadták. Örülök, hogy készült egy sorozat, egy ilyen komoly témáról. Kicsit azért aggódom a második évad miatt, hiszen a könyvet már feldolgozták, remélem marad a színvonal.


Zenei téren sok újdonságot, köztük sok minőségi szerzeményt tartogatott ez az év. Számomra a legjobb album egyértelműen Ed Sheeran-től a Divide, bár ő nekem régi kedvencem. De komolyan, a Shape Of You csak úgy ömlött a rádiókból, én mégsem bírtam megunni, a mai napig lelkesen énekelem az első sortól az utolsóig, annyira felvidít és nagyon elvan találva a dallama. 
Másik favorit Dua Lipa, az egész jelensége, a stílusa és a hangja, hihetetlen, hogy élőben ugyanúgy, sőt sokszor még jobban szól, mint felvételen. A New Rules szintén megállás nélkül szólt a mobilomon, a klip igazán esztétikus, és az üzenete is tetszik. A Despasito-t pedig hiába próbálták lehúzni, nagyon dallamos, igazi spanyolos dal, amitől az embernek táncolni és énekelni van kedve. Charlie Puth és Anne Marie slágereit is sokat hallgattam és a kedvenc bandáim új számaiban sem kellett csalódnom (Imagine Dragons - Whatever It Takes, Bastille - World Gone Mad), legtöbbet mégis Indie mix-eket hallgattam a Youtube-on, miközben szakdolgoztam, tanultam vagy épp már a munkahelyen üldögéltem. Itt sok újdonságot fedeztem fel, ha szeretnétek, ezeknek a kevésbé ismert számoknak szentelek egy külön bejegyzést. Végezetül magyar fronton még kiemelném Pápai Jocitól az Özönvíz című dalt, mert igen minőségi munka az egész, érződik a szövegen, hogy Caramelnek is volt hozzá köze, de tőle függetlenül is mind a klip, mind a hangzásvilág libabőr.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése