július 27, 2017

Párizsi élménybeszámoló I. - Bevezetés

Mindenkinek vannak olyan városok, helyek, ahova mindig is el akart jutni, és valami megmagyarázhatatlan, romantikus vonzódást érzett irányába. Nos nekem Párizs volt ilyen. Lehet, hogy klisés, de már gyerekkorom óta szerepelt az álmaimban éjszaka, viszont ahogy idősebb lettem rájöttem, hogy mennyire drága és, hogy nem lesz olyan egyszerű oda eljutni.
Épp ezért mikor idén a szüleimmel körutazásokat nézegettünk először szóba sem került a francia főváros. A kedvenc választásunk anyukámmal Róma volt, ami Párizs után mindig is második helyen szerepelt nálam. Csakhogy a kiválasztott út nem indult, így jött képbe Párizs. Mikor lefoglaltuk én még akkor sem hittem el, valószínű a korábbi lemondott út miatt, bele sem mertem élni magam. Akkor fogott el először izgatottság, mikor megjöttek a papírok.
Nos Párizs minden volt, amit reméltem és annál is több. Olvastam neten olyanokat, hogy büdös és koszos, de én ebből semmit nem érzékeltem. Persze mi nem a külvárosi részekben bóklásztunk. Viszont a közlekedés egy őrület, számomra Párizs élhetetlen, annyira nagy a nyüzsgés, a hangzavar. Bár igaz én alapból vidéki lány vagyok. Érezni, hogy agglomerációval együtt egy tízmilliós városról beszélünk, rengeteg az ember, az utakon viszont konkrétan nincsenek sávok, vagy csak itt-ott, olyan ad hoc jelleggel. Mindenki össze-vissza megy, ha összekoccannak, azon nem problémáznak, nem hívnak rendőrt csak mennek tovább. Sőt itt a piros lámpa sem jelent sokat. Simán ment az idegenvezetőnk a tilosban, egy ízben pedig majdnem elütött egy turista busz a zebrán.


Az interneten böngészve az ember olyan hozzászólásokra is bukkanhat, hogy a franciák bunkók, és csak a saját nyelvükön hajlandóak kommunikálni, de ez egy sztereotípia. Persze van bennük egy felsőbbrendűség, mintha ők találták volna fel egész Európát, de ez valamilyen szinten minden kultúrában megvan. Igen, kicsit még a magyarokban is. Viszont velünk mindenki abszolút kedves és segítőkész volt, ha már annyit mondasz, hogy Bonjour vagy Merci egyből ők is úgy állnak hozzád. Az mondjuk igaz, hogy egyes múzeumokban vagy kastélyokban csak franciául vannak kiírva az ismertetők, ami azért visszavesz az élményből kissé.
Rájöttem továbbá arra, amit eddig is sejtettem eddigi útjaim alapján, hogy jó idegenvezető aranyat ér. Annyira örültem, hogy egy jó vezetőnk volt, aki tapasztalt, és már vagy 200 alkalommal csinálta ezt az utat. Emellett humoros, érdekes, informatív dolgokat mondott. Nem olyan unalmas számokat, mint például, hogy mekkora az Eiffel torony, hanem tényleg olyanokat, amik közelebb hozták az országot. Minden pontosan ki volt számolva, inkább vártunk a következő hajóra a Szajnán, hogy cserébe több hely legyen és pont akkor gyúljanak ki a fények. Folyamatosan mentünk, ha csak tíz szabad percünk volt, akkor is gyorsan elvitt a busz a Trocadero-ra. 
Ez nagyon tetszett, és persze a folyamatos menés fárasztó, de az idegenvezető is azt mondta, hogy majd alszunk otthon, és igaza is van, nem pihenni jöttünk ide, hanem felfedezni. Ennek megfelelően több helyre is eljutottunk, mint ami a programban le volt írva, például a modern negyedbe vagy Montmarte-ba. A szakértelem és tapasztalat miatt nyugodtan rábízhattunk magunkat a pasasra, és a lényegre koncentrálhattunk, ami maga Párizs. 


Hihetetlen mázlink volt az egész úttal, nagyon hálás vagyok érte. Egyrészt ott van a már említett idegenvezető, de a sofőrök is remekeltek, érződött, hogy régóta csinálják, és profin navigáltak el abban a káoszban, ami Párizs közlekedése. De remek volt az időjárás is, nem voltak nagy lezárások, a sor azután duzzadt fel, hogy beálltunk, és mindenhova eljutottunk. A csoport tartotta az időket, nem kellett senkire várni. Két rinya volt, akiknek a szar is keserű volt, de erről majd később, elöljáróban ennyit szerettem volna mondani életem utazásáról. 

2 megjegyzés:

  1. Ó, Párizs gyönyörű város, és nagyon örülök, hogy végre sikerült eljutnod álmaid városába! :D Én valahogy sokáig egyáltalán nem vágytam oda, annyira meg volt érte bolondulva mindenki, aztán tizedikben volt szerencsém ott eltölteni egy nagyon rövid napot, ami semmire sem volt elég, és azóta is visszavágyom. Most anyuval szeretnénk oda kettesben elutazni 20. szülinapom alkalmával, remélem összejön. Azt esetleg megkérdezhetem, hogy ti hogy/milyen utazási irodával utaztatok? :) Nagyon bíztató, hogy ilyen sok jót írtál róluk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is szurkolok neked, hogy összejöjjön! :) És ha így lesz, kiváncsi lennék egy élménybeszámolóra. :) Igen, még egy hét is kevés erre a városra, egyébként a Z(s)eppelinnel voltunk, és Dr. Gálffy László volt az idegenvezető.

      Törlés