július 13, 2016

Visegrád és Esztergom


A kirándulás második napján elég rossz, felhős és esős időnk volt, így jobb híján vásárolni mentünk a West End-be. Megállapítottam, hogy hiába vagyunk Pest megyében a HÉV-re azért ráférne egy fejlesztés. A moziban pont nem adtak ebben az időben semmit, ami érdekelt volna, így csak mászkáltunk a boltok között. És hihetetlen módon nem vettünk anyával semmit. Nem szerelmesedtem bele semmibe, amibe pedig igen, az nem volt a méretemben.
De ezután az eredménytelen és fárasztó nap után eljött a megint csak mozgalmas városlátogatás. Kocsival mentünk, és a GPS elvitt minket a hegyekbe, de ezt nem bántuk, mert nagyon szép úton mehettünk végig, sőt néha egy hullámvasutazással is felért az élmény. Esztergomban kezdtünk, már messziről láttam a Bazilikát, élőben hatalmas volt. Itt a legemlékezetesebb az volt, mikor felmentünk a kupolához, és beláttuk az egész várost abból a szédítő magasságból.

 



Meg persze jól el is fáradt a lábunk, mire fellépcsőztünk. Itt el is telt a délelőtt, ami után egy már előre kinézett étterembe a Csülök Csárdába mentünk. Először kicsit megijedtem, mikor láttam, hogy csak mi vagyunk ott, valamiért ez fokmérő nálam, aztán szépen jöttek a vendégek, és rájöttem, hogy egyébként is csak nemrég nyitottak ki. Nagyon jól esett és abszolút ízletes is volt a sztrapacska, amit ettem.
Ezután már igencsak jelentkeztek a fáradtság jelei, de még a második kör, vagyis Visegrád csak most jött. Itt először a Királyi Palota következett. Teljesen át tudtam élni a korszakot, elképzeltem, hogy Beatrix királyné is itt sétálgatott, ugyanezen a helyen, és mennyire át vannak itatva a falak történelemmel. Ezt leginkább talán a Herkules kútnál éreztem. Szerintem az egész három napos kiruccanás csúcspontja a Dunakanyar volt, az a látvány tényleg gyönyörű és nem adják vissza a képek a monumentalitását, ahogy a Bazilikának sem. Összességében fáradtan, de sok élménnyel és még több fényképpel tértünk haza.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése