július 29, 2016

Júliusi összegzés

Az utóbbi időben elég sok minden történt, főleg mióta véget ért az egyetem és több időm van magamra. A spanyol az, amiben talán olyan nagy változás nem történt, tanulgatom, tanulgatom, néha unom, de ilyenkor próbálok a célra koncentrálni. Eljutottam párszor strandra és így megállapíthattam, hogy a kondim nem olyan jó, mint régen, vagy legalábbis nincs kedvem annyira kitolni a határokat, inkább a pihenésre koncentrálok ilyenkor. Pedig régen tizenkét hosszt is letudtam úszni megállás nélkül. Persze akkor többet is jártam ki. 
A tanulmányokban az eddigi legjobb félévet zártam, mindenem ötös lett. Beleszakadtam egy-két bürokrata és neptunos buktatóba, de mindez már nem számít. A blogon is lecseréltem a dizájnt, mert úgy éreztem szükségem van a változásra. Facebook oldalt is csináltam, bár azzal kapcsolatban még mindig bizonytalan vagyok, hogy egyáltalán megtartsam-e. Másban is új horizontokban kezdem el gondolkodni, találtam pár ruhát ebay-en, ami tetszik, de még nem volt bátorságom megrendelni. 
Két személyes nagy eredményem van eddig a nyári időszakból. Az egyik, hogy végre valahára elkezdtem írni. Gyakorlatokat nézegettem a neten, és az egyik rövid történettel nem tudtam leállni, fűzték magukat a mondatok, és órákig írtam. Személyes élményekből is táplálkozott a sztori, valószínűleg ezért gördült ennyire az írás. Igazi flow állapotba kerültem, benyomtam egy kis zenét, és egyszerűen nem tudtam leállni, pedig már fáradtam. Úgy éreztem magam, mint aki beszívott valami különleges írói drogot, mindig ezt akartam csinálni. Persze a végeredmény erősen felejthető, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy végre tettem egy lépést afelé, amivel foglalkozni szeretnék. Gondolkodom történetek netes publikálásán is, egyenlőre a wattpad a befutó, de ez még a jövő zenéje.
A másik nagy lépés számomra az volt, hogy megint megtudtam növeszteni a körmeimet. Tudom, hogy ezt a nem túl jó szokást, már rég abba kellett volna hagynom, de ez nem olyan egyszerű. Nyáron azonban valahogy mindig könnyebb, és az eredménynek megörülve még be is festettem a körmeimet, amire nem is emlékszem mikor került utoljára sor, legalábbis rendes színes, nem csak erősítő lakkra. Szerintem talán általános iskolában. Úgy éreztem újjászülettem, hihetetlen mennyivel összeszedettebbnek érzi magát az ember lánya ha rendben van a körme, szemöldöke stb. 


2 megjegyzés:

  1. Ez tök jó, hogy letudtál szokni róla, egy időben ugyanez volt velem. De szép lassan elhagytam. Azóta növesztem a körmöm, és sokkal szebb...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, igen sokkal jobb, remélem suli alatt is tartani tudom. :)

      Törlés