Post Top Ad

február 24, 2016

Elkezdődött..

.. az egyetem. Murphey törvénye szerint pont akkor nem vártam már mikor el kellett kezdeni. Január közepe táján már untam kicsit és szerettem volna belevágni, de mire oda kerültünk ez a lendület alábbhagyott, talán az ijedtség is belejátszott, mert rájöttem mennyi teendőm lesz ebben a félévben.
Az órarendem elég egyenlőtlen, hétfőn és kedden semmi, de aztán reggeltől estig, vagy jó esetben délutánig. Egész héten nem tudok menzára menni, ami engem azért zavar, hiszen szeretek délben meleget enni. Ahogy eddig látom ez a félév prezentációkból és beadandókból fog állni. Nem szeretek szerepelni, de olyan szempontból azért jó, hogy hamarabb végezhetek a félévvel, és utána élvezhetem a remélhetőleg jó időt.
Megint mindenki annak a tanárnőnek az óráit várja, aki a pszichológiára helyezi a hangsúlyt, és most is mondta, hogy majd teszteket, meg önelemzéseket is csinálunk. Ennek én annyira nem örültem, mert persze eszembe jutott az előző féléves incidens. De most ha ingatag lesz a talaj, összeszorítom a fogamat, dalszöveget mormolok, bármit, de nem fogom elsírni magam.

Mondjuk nincs is miért, rájöttem akkor mi volt a baj, de arra is rájöttem, hogy nem csak nekem vannak problémáim. Egyik csoporttársam egyszer arról beszélt, hogy már nem egy "legjobb barátban" csalódott nagyot, és azóta nehezen nyit. Pont ezt kellett hallanom, mintha felülről valaki megüzente volna, hogy nem vagy egyedül és mással megtörtént pont az mint veled. Sőt többször is. 
Lehet csak paranoiás vagyok, de egyik nap kezdtem úgy érezni, hogy megint kezdek kinn rekedni. Talán így vagy talán nem de végül csak vállat vontam, és eldöntöttem, hogy nem fogok ilyeneken agyalni, van annál fontosabb dolgom is, és egyébként is csak egy évig leszünk már együtt, utána kétlem, hogy velük is tartanám a kapcsolatot. Azt kívánom, hogy tévedjek, de ez az eddigi tapasztalatom. 
Kíváncsi voltam, hogy bírom majd a fáradtságot, de aztán rájöttem, vagy inkább eldöntöttem, hogy az csak a fejemben létezik.Vannak csoporttársaim akik szeretnek panaszkodni, és unják már az egész egyetemre járást, de én szeretem, és ezért is igyekszem mindennap jó kedvvel bemenni. 
szerda, február 24, 2016 / by / 0 Comments

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Post Top Ad