Post Top Ad

szeptember 12, 2015

Good days and bad days - avagy az élet törvényszerűségei

A saját példámon tanultam meg, hogy a gondolatoknak igenis teremtő erejük van. Volt általános iskolában egy olyan barátnőm, aki ezt mondogatta, de akkor én még túlságosan bele voltam feledkezve a saját világomba és magányomba. Ám később tényleg rájöttem, hogy így működnek a dolgok. Persze tudatosan pozitívan gondolkodni nagyon nehéz, sőt szerintem az egyik legnehezebb dolog, mely folyamatnak még én is valamelyik lépcsőfokán állok épp, több módszert alkalmazva, melyekről majd később írok.

A gimiben eléggé önsajnáló életmódot folytattam, egyedül éreztem magam, úgy hittem senki nem ért meg, és mindig egyedül leszek, nekem sosem lesz pasim sem. Ám örülök, hogy végre tényleg én is azt mondhatom, hogy a gimi nem a világ, vége lesz és utána sok minden változik, de legfőképpen te magad. 
Sokáig abban éltem, hogy egyedül leszek, és meddig, de aztán szépen lassan el tudtam engedni ezt a gondolkodást, ehhez persze negatív dolgok is kellettek, ugyanis az embert sokszor tényleg csak valami nagy kizökkenés döbbenti rá a helyzetre, és tereli a helyes útra. A magány annyira beférkőzte magát a gondolataimba, hogy pánikrohamaim lettek, és csak úgy tudtam ebből kilépni, hogy egyrészt megkerestem az okát a tüneteimnek, másrészt körbenéztem és rájöttem, hogy ott vannak például a szüleim, és olyan gondolatokkal nyugtattam magam, hogy ha más nem majd veszek egy kutyát. Tudom ez most hülyeségnek hangzik, de segített. Korábban is randizgattam és el kellett kezdenem hinnem benne, hogy ezután is fogok, de a legfontosabb lépés az volt, hogy el tudtam engedni egy régen tartó görcsösséget, hogy nekem mikor lesz már valakim, mikor leszek már szerelmes. 
Mihelyst nem ezzel foglalkoztam, hanem azzal, hogy a jelenlegi életemből kihozzam a legtöbbet, hopp, egyből bekopogtatott a szerelem, mégpedig egy elég váratlan helyen és pillanatban, a koli liftjében. Azon voltam, hogy jól tanuljak, és fejlesszem magam különböző módszerekkel, pl.jóga, írás gyakorlatok. És pont mikor ráléptem erre az útra, jött valaki. Úgyhogy csak annyit mondhatok, bízzatok az életben kicsit jobban. A változás sosem megy egyik napról a másikban, évek kellenek hozzá, de ha már ráléptél a helyes ösvényre nem lehet baj. Ha épp rosszabb napokat élsz át, gondolj arra, hogy az élet törvényszerűségei közt az is ott van, hogy a rossz után mindig kopogtat a jó.




szombat, szeptember 12, 2015 / by / 0 Comments

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Post Top Ad